Szerelmes versek

  • Sorrend:
  • Szerelmes versek / oldal:
(saját vers) - Nagyon (Beküldő: VENDÉG)
2015-08-21 10:46:55
Nagyon boldog vagyok,
hogy Téged
választottalak
Páromnak!
(saját vers)
(saját vers) - Légy (Beküldő: mama)
2015-08-21 10:46:15
Légy Férjem örökre,
hogy boldog
legyek!
(saját vers)
(saját vers) - Ha (Beküldő: mama)
2015-08-21 10:45:52
Ha összeházasodunk,
már boldog
leszek!!!
(saját vers)
(saját vers) - Annyira (Beküldő: mama)
2015-08-21 10:45:24
Annyira várom,hogy
végre összeházasodunk
örökre!
(saját vers)
(saját vers) - Ha (Beküldő: mama)
2015-08-21 10:44:57
Ha egybekelünk
örökre,
soha nem válunk
el!
(saját vers)
(saját vers) - Én nagyon (Beküldő: mama)
2015-08-21 10:44:29
Én nagyon
várlak Téged,
ha jössz
Szívem!
(saját vers)
(saját vers) - Sokat vagyunk távol (Beküldő: mama)
2015-08-21 10:44:02
Sokat vagyunk távol,
ez nem szeretnék,
inkább találkozzunk!
(saját vers)
(saját vers) - Ha nem (Beküldő: mama)
2015-08-21 10:43:33
Ha nem veled
töltöm,
akkor szomorú
vagyok!
(saját vers)
(saját vers) - Ha veled (Beküldő: mama)
2015-08-21 10:43:05
Ha veled töltöm,
akkor jól
érzem magam!
(saját vers)
(saját vers) - Kérlek Szívem (Beküldő: mama)
2015-08-21 10:42:36
Kérlek Szívem,
hogy gyere
hozzám!
(saját vers)
(saját vers) - Ha álmod (Beküldő: mama)
2015-08-21 10:41:38
Ha álmodozom rád,
akkor szerelmes
leszek!
(saját vers)
(saját vers) - Néha (Beküldő: mama)
2015-08-21 10:41:09
Néha rád gondolok,
ha veled
lennék!
(saját vers)
(saját vers) - Tudod (Beküldő: mama)
2015-08-21 10:40:48
Tudod csak
Téged imádlak
Szívem!
(saját vers)
(saját vers) - Nem tudok (Beküldő: mama)
2015-08-21 10:40:21
Nem tudok elfelejteni,
ha te nem
lennék velem!
(saját vers)
(saját vers) - Soha (Beküldő: mama)
2015-08-21 10:39:44
Soha nem
felejtem el
a gyönyörű estét!
(saját vers)
(saját vers) - Gyönyörű (Beküldő: mama)
2015-08-21 10:39:19
Gyönyörű esténk
volt Szerelmem!
(saját vers)
Szabó Magda: - Sírfelirat (Beküldő: VENDÉG)
2015-08-21 10:37:56
Én sose jártam nélküled,
csak most jöttem előre;
az ifjúságod elgurult,
azt őrzöm itt a földbe.
A szál, mely fogta lelkemet,
a fényes szál kibomlott,
ne sírj, ha e kövek felé hajolsz,
s nevem kimondod.
Mert jössz te is. Úgy várlak itt,
mint otthon, odafenn,
s nem tudta más, hogy közeledsz,
csak szívem és fülem.
Majd rádnézek, mint annyiszor,
hogy mit hoztál nekem,-
ó, hozd magaddal a napot!
Hideg van idelenn.
Áprily Lajos: - Az utolsó találkozás (Beküldő: VENDÉG)
2015-08-21 10:37:35
Hideg eső. Benn gyászposztós falak,
ravatal, tele szalaggal s virággal.
A koszorúk felett megláttalak.
Láttam: találkoztál a szabadsággal.
Szabó Magda: - Elégia (Beküldő: VENDÉG)
2015-08-21 10:37:07
Tudom, hogy meghaltál, de nem hiszem,
még ma sem értem én;
hogy pár kavics mindörökre bezárhat,
hogy föld alatt a hazád és a házad,
ugyan hogy érteném.

Tizennyolc évet égtél, te parányi,
te vézna testbe ágyalt szeretet :
hogy higgyem el, hogy lángjaid kihűltek,
és ellebbent könnyű lehelleted?

Hogy higgyem el, hogy benyelte a mélység
szelíd szived szapora lüktetését,
s ha száradó torokkal elkiáltom
egyetlenegy birtokod a világon,
ártatlan nevedet,
hogy soha-soha nem jön felelet?

Mindig velem jártál, nem nélkülem,
most elbújtál a mélybe.
Odaadtad futásod, a vizet,
a nyári szélben ingó neszeket,
a zizzenést, a zöld fellegeket,
szólj, mit kaptál cserébe?

Félsz odalenn? Tán azért vitted el
a mosolygásomat,
s most ketten vagytok lenn
az ideges bokor alatt?

Te rejtőző, becsaptál, elszaladtál,
hogy bocsássam meg,
hogy magamra hagytál,
s itt botlom régi útjaink kövén?
Felelj, te hűtlen, vársz-e rám,
sietsz-e majd felém,
ha nyugtalan sorsom betelt,
vezetsz-e lenge fény?

Beszélj, ott van a régi ház,
az arany venyigék, ahol te vagy?
Oda süllyedt a fiatal vidék?
Hallasz? Úgy mérjem léptemet,
úgy járjam útamat,
hogy a füled még rám figyel
a nedves föld alatt?

Beszélj! Hallod a hangomat,
csak nem szabad felelned?
És én? Hallom még hangodat,
felel majd fürge nyelved?

Mindenkit hozzád mérek én,
hogy úgy szeret-e, mint te;
gurul a hónap és az év,
szegény emlékeimbe
kapaszkodom, hogy el ne essem.
Emlékezz rám, hogy megtalálj,
ha rám mosolyog a halál,
s levél legyez felettem.
Birtalan Ferenc: - Vezekeltem (Beküldő: VENDÉG)
2015-08-21 10:36:37
a kezedre emlékszem a szádra
lehet már ősz volt kint lehet
valahogy átmenekültünk a nyárba
azután halálig veled

ahogy szólsz a hangodra emlékszem
ahogy kérdezed: szeretsz-e
s én itt fekszem azóta is csak ébren
te feszítettél keresztre

nem megyek hozzád már évek óta
hittem így könnyebb lesz talán
de nem kudarcba fulladt minden próba
te vagy az egyetlen hiány

az időm elfogy lassan letelik
bűneimért vezekeltem
élek ameddig muszáj s megengedik
hogy itt tartsalak a versben

a hangod szád kezed emlékezem
érezlek tapintható vagy
amíg maradnom kell dolgomat teszem
soha nem mondtam le rólad