Szerelmes versek

  • Sorrend:
  • Szerelmes versek / oldal:
(saját vers) - N (Beküldő: mama)
2016-03-10 08:26:41
Nagyon jó volt
veled
Picimmel!
(saját vers)
(saját vers) - K (Beküldő: mama)
2016-03-10 08:26:05
Kívánlak Drágám,
imádlak
örökre!
(saját vers)
(saját vers) - B (Beküldő: RÉKA)
2016-03-09 10:49:36
Boldog vagyok,
ha nézel,
szeretsz!
(saját vers)
(saját vers) - N (Beküldő: RÉKA)
2016-03-09 10:49:07
Nézd rám örökre
Drága
Szívem!
(saját vers)
(saját vers) - I (Beküldő: RÉKA)
2016-03-09 10:48:49
Imádlak Téged,
hogy mindig
nézel!!!!
(saját vers)
(saját vers) - Né (Beküldő: RÉKA)
2016-03-09 10:48:30
Nélküled nem
tudnék élni,
mert szeretlek
Téged!
(saját vers)
(saját vers) - Sze (Beküldő: RÉKA)
2016-03-09 10:48:03
Szerelmes vagyok,
nem tudok
nélküled lenni!
(saját vers)
(saját vers) - Szép volt (Beküldő: RÉKA)
2016-03-09 10:47:45
Szép volt a kapcsolatunk
veled,
Szívem!
(saját vers)
(saját vers) - S (Beküldő: RÉKA)
2016-03-09 10:47:23
Soha nem felejtem
el a szép
kapcsolatunkról!
(saját vers)
(saját vers) - D (Beküldő: VENDÉG)
2016-03-09 10:47:00
Drága Szívem,
mikor látlak
újra Téged!
(saját vers)
(saját vers) - Édes (Beküldő: VENDÉG)
2016-03-09 10:46:41
Édes Szívem,
nagyon hiányzol!!!!
Imádlak Téged!!!!!
(saját vers)
(saját vers) - M (Beküldő: VENDÉG)
2016-03-09 10:46:17
Megbocsátlak Téged
Drága Szívemnek,
szeretlek!
(saját vers)
(saját vers) - B (Beküldő: VENDÉG)
2016-03-09 10:45:57
Bocsásd meg Drága
Szívem,
hogy fáj a szíved,
nagyon szeretlek!
(saját vers)
(saját vers) - F (Beküldő: VENDÉG)
2016-03-09 10:45:32
Fáj a szívem,
hogy nem
vagyok Szívemmel!
(saját vers)
(saját vers) - N (Beküldő: VENDÉG)
2016-03-09 10:45:12
Néha rád
gondolok Drága
Szívemre!
(saját vers)
Ady Endre - SZAKÍTS, FELEDJ! (Beküldő: VENDÉG)
2016-03-09 10:44:51
Ha van lelked a szakításhoz,
Ha van erőd a feledéshez:
Szakíts, feledj!...
Úgy sem volt az szerelmi mámor,
Csak egy szeszély, mit szít a távol.
- Isten veled!...
Bolondság volt ez is, mint minden,
Silányság volt ez is, mint minden,
Álom csupán...
S én, aki mindent elvesztettem,
Hogy' rohantam e lehetetlen
Álom után!...
Befejeztük kis regényünket,
Bevégeztem már minden álmom:
- Isten veled!...
Hogy ki vagyok, tudod Te, édes
S ha van erőd a feledéshez,
Szakíts, feledj!...
1899. december 31.
Ady Endre - ELVÁLUNK (Beküldő: VENDÉG)
2016-03-09 10:44:24
I.
Elválunk most már. Te is elmégy, én is.
Hogy összeforrott a mi sorsunk mégis.
Engem egy halvány arc űz messze, messze
S neked másutt is én jutok eszedbe...
Elválunk most már, te is elmégy, én is,
Felednél mindent s emlékezel mégis!...
Eszedbe jut majd, eszedbe jut néha
Egy szegény bolond, rajongó poéta,
Ki meg sem csókolt, csókodra se vágyott,
Csak bolond szívvel szeretett, imádott...
Elválunk most már. Te is elmégy, én is,
Felednél mindent s emlékezel mégis!...

II.
Gondolkozom úgy néha, éjszakákon:
Ami történt, egy kész modern regény.
A hősnő már régen túl van az álmon,
A hős pedig - tán nem is hős szegény.
S miként az öreg Dumas rég megírta:
Kaméliára pénz is kell elég,
Szükség volt a Deus ex machinára
S megjött a Mentor, gazdag és derék.
Enyém aztán a regény többi része,
A tragikum komikummal vegyes...
De ez már csak egy balga szív regénye,
Foglalkozni evvel nem érdemes.
A mámorban akartam elfeledni
Egy mámoros, bolondos, bús regét -
Ugy-e, jó tárgy vón' egy modern regénynek?
Perverzitás, mi lenne más egyéb?!...

III.
De majd, ha egyszer - valami csodából -
A régi lángot visszanyerhetem,
Megéneklem e szomoru szerelmet,
Akkor tán nem fáj, ha emlékezem...
És szólni fog majd egy lányról a nóta,
Kiről egy balga trubadur dalolt,
Ki eltiport egy dallal telt világot
S ki - mint a többi - gyenge, léha volt.

IV.
Elválunk most már. Eladtad a lelked...
Hisz' én mi voltam?... Álmodozó koldus,
Szívvel fizettem csupán a szerelmed!...
Te fényre vágytál. Meglelted a fényt is,
De majd a fényben keresed a lelket -
Felednél mindent, emlékezel mégis!...
Ady Endre - ÜDVÖZLET (Beküldő: VENDÉG)
2016-03-09 10:43:51
Behúnyt szemekkel újra látlak,
Kedves, szép hely, köszöntelek!
Májusi szellő, virágillat
Elhozta hozzám képedet.
Görbe utcáid újra járom,
Rabjául ejt sok régi álom
S álmomban látlak tégedet.
Erdőd, hegyed már lombot öltött,
Kertedben nyílik a virág,
Az áldott nap meleg sugárit
Fényes kévékben szórja rád.
Fény és illat a szívbe tódul,
Mely mámoros ez égi csóktul,
Fellángol és szeretni vágy.
A te napod, a te virágod
Ejté meg egykor lelkemet;
Azt a napot, azt a virágot
Feledni nékem nem lehet!
Ébredő szív első szerelme,
Van-e ki téged elfeledne?...
Van-e ki téged eltemet?...
Köszöntelek, tündéri, szép hely,
Köszöntelek, szép barna lány,
Fényes sugárba öltözött nap
Első szerelmem hajnalán.
Elmult szivem sok régi álma,
De május fénye, illatárja
Virágot és fényt szór reám -
Jöhetsz hát, élet éjszakája!...
Ady Endre - NEM ÉLEK ÉN TOVÁBB... (Beküldő: VENDÉG)
2016-03-09 10:43:19
Nem élek én tovább,
Csupán addig élek,
Amíg a szivemből
Felfakad az ének;
Amíg a lelkemet
Sírhatom a dalba,
Amíg lángra gerjeszt
Ihletés hatalma;
Amíg titkos órán
Reám száll a bánat,
Feketén, komoran,
Mintha a világnak
Végzetszerű átkát
Csakis én érezném,
Tépődve annyi bús,
Megfejtetlen eszmén.
Nem élek én tovább,
Csupán addig élek,
Míg vérező szívvel
Ezernyi kétség közt
Még mindig remélek.
Míg az örök eszmét,
Míg az örök szépet
Keresem, imádom,
Míg egy ábrándvilág
Lesz az én világom,
Melyet én kormányzok,
Melyet én teremtek,
Amelyről dalaim
Annyi szépet zengnek.
Nem élek én tovább,
Csupán addig élek,
Amíg szerelmemért
Szerelmet remélek;
Amíg mint eszménykép
Ragyog le szívemnek
Szentelt oltárára
A nő, a teremtés
Legszebb koronája.
Nem élek én tovább,
Nem élek csak addig,
Amíg a szívemen
Ezer kínos kérdés
Keresztül nyilallik;
Amíg nyugodalmat
Egy percre se leltem,
Amíg egy világért
Gyötrődik a lelkem.
...De ha az életnek
Piszkos, jeges árja
Magával ragadna
S kialudnék tőle
Szivem régi lángja;
Hogyha örök hitem,
Hogyha minden vágyam
Örökre elszállna
S annyi tépő kétség,
Siratott reménység
Fás közönnyé válna;
Na titkos órákon
Nem szállna szívemből,
Nem zengne ajkamon
Biztatón az ének -
Ne éljek én tovább,
Mit adhat már akkor
Énnekem az élet?!..
Ady Endre - SZERELEM ÉS RAVATAL (Beküldő: VENDÉG)
2016-03-09 10:42:51
Ha durcás kis arcod
Egészen az arcomra
Fekteted, Te, én kicsi lyányom:
Nem bánom:
Csak a könnyeink folyjanak össze.
Ha egy kicsit sírsz tán,
Ha sírnál, miként tudsz jól:
Két, nagy szemed mocskolva egyre:
Eszedbe
Mégis én jutok akkor és mindig.
Ha a nevetésed
Tőlem messze célozna,
Ha akarlak, vissza-célozlak
S elhozlak
Bíróságom elé kis bűnösként.
Ha az örömöddel,
E kis tarka madárral,
Földalolod szívem, kalitkád,
A titkát,
Mint a hű temető őrizem meg.
Ha kicsit elfordulsz
S ha nagyon eltávoznál,
Már rajtad a fekete leplek:
Szeretlek
S ravatal-jussú az én szerelmem.