Szerelmes versek

  • Sorrend:
  • Szerelmes versek / oldal:
(saját vers) - Jó (Beküldő: VENDÉG)
2015-09-19 08:58:53
Jó barátságban
és megértettünk
egymást!
(saját vers)
(saját vers) - Én (Beküldő: VENDÉG)
2015-09-19 08:58:33
Én Barátnőmet
választom és
szeretem!
(saját vers)
(saját vers) - Szeretnék (Beküldő: VENDÉG)
2015-09-19 08:58:00
Szeretnék kettesben
élni
Szívem!
(saját vers)
Radnóti Miklós - ŐRIZZ ÉS VÉDJ (Beküldő: VENDÉG)
2015-09-19 08:57:35
Álmomban fú a szél már éjjelente
s a hófehéren villanó vitorlák
csattogva híznak messzi útra készen.
Úgy írom itt e lassu költeményt,
mint búcsuzó, ki ujra kezdi éltét,
s ezentúl bottal írja verseit
szálló homokra távol Áfrikában.
De mindenünnen, Áfrikából is
borzalmas sírás hallik; rémitő
gyermekét szoptatja nappal, éjjel
szederjes mellén a dajka idő.
Mit ér a szó két háború között,
s mit érek én, a ritka és nehéz
szavak tudósa, hogyha ostobán
bombát szorongat minden kerge kéz!
Egünkre láng fut és a földre hull
az égi fényjelekből olvasó,
fájdalom kerít körül fehéren,
akár apályidőn tengert a só.
Őrizz és védj, fehérlő fájdalom,
s te hószín öntudat, maradj velem:
tiszta szavam sose kormozza be
a barna füsttel égő félelem!
1937
Radnóti Miklós - ALUDJ (Beküldő: VENDÉG)
2015-09-19 08:57:11
Mindig gyilkolnak valahol,
lehunyt pilláju völgy
ölén, fürkésző ormokon,
akárhol, s vígaszul
hiába mondod, messzi az!
Sanghaj, vagy Guernica
szivemhez éppen oly közel,
mint rettegő kezed,
vagy arra fenn a Jupiter!
Ne nézz az égre most,
ne nézz a földre sem, aludj!
a szikrázó Tejút
porában a halál szalad
s ezüsttel hinti be
az elbukó vad árnyakat.
1937
Radnóti Miklós - EZ VOLNA HÁT... (Beküldő: VENDÉG)
2015-09-19 08:56:37
E ritkán szálló szó, e rémület,
ez volna hát a termő férfikor?
E korban élek, árny az árnyban;
kiáltottam? már nem tudom mikor.
Ó árny az árnyban, csöndben némaság.
Sziszeg a toll, míg sort a sorhoz űz.
Vad versre készülök és rémült csönd kerít,
csak szúnyogoktól zeng a lomha fűz.
Ó mennyi társ, s a fájdalomban
legtöbbje mégis úri vendég;
emlékeim közt fekszem itt hanyatt,
hamar halálra növő növendék.
Bársony sötétség nem vigasztal,
és már nem oldoz fel tüskés harag,
virrasztva várom és reménytelen,
mikor derengenek fel a falak.
Reménytelen napokra vénülök,
a régi villongó költőfiút
konok, nehézkes férfi váltja fel,
akit ziháltat már a régi út.
Ziháltat s a kacér kapaszkodót
új váltja fel, halálos, hős orom,
széljárta sziklaszál felé vivő
vad út, mely túlvisz majd e mély koron.
Már onnan jő a szél és hozza híreit,
fütyölni kezd a fölriadt eresz;
az ifju asszony arcát fény legyinti,
felsírja álmát és már ébredez.
Már ébredez, álmos, szelíd szemén
az éber értelem villan megint,
álmára gondol s készül a vadnál
vadabb világba, míg körültekint.
Körültekint és védő, hűs keze
néhányszor végigröppen arcomon,
elalszom, fáradt szívem szíve mellett
s szememre fú a jólismert lehellet.
1937
Radnóti Miklós - ELÉGIA (Beküldő: VENDÉG)
2015-09-19 08:55:59
Már arrafelé is őszül, ahol
a szabadság zászlai hullanak,
lobogó vér fut parázs avarra
s alatta rémülten fészkel a mag;
fáradt megfoganni! És ha mégis:
földbevert bitó, hősi test, avagy
harci gép dúlja fel meleg helyét
s meztelen várja, hogy jöjjön a fagy.
Várak és fűszálak perzselődnek,
vadul rohanó halál szele kél,
délben a füst és pernye közt vakon
röppen a fölriadt szárnyasegér.
Világíts, távol égő tartomány!
hideg van, markos sötét kavarog,
sápadt fák alatt hosszan vacognak
tegnap még símogató patakok.
Őrizz magány, keríts be lusta ősz,
új szégyent ró szivembe az idő,
s rágódva régi, díszes őszökön,
konokon élek, szívós téli tő.
A lélek egyre többet elvisel,
holtak között hallgatag ballagok,
újszülött rémek s hitek kisérnek
és a vándorlófényű csillagok.
1936
Radnóti Miklós - VÁLTOZÓ TÁJ (Beküldő: VENDÉG)
2015-09-19 08:55:32
Tócsába lép a szél
füttyent és tovafut,
hirtelen megfordul
s becsapja a kaput.
A tócsa laposan
pislant s a lusta fák
madaras szájukat
hirtelen kinyitják.
Összevissza zaj lesz,
még a lomb is mormog,
épülnek a porban
porból kicsi tornyok.
Megáll az úton a
mókusbarna barát
és fölötte barnán,
egy mókus pattan át.
Aztán figyelmesen
mi mozdult: megmered,
a táj nagy kalapként
hordozza az eget.
Mire újra mozdul,
csaknem minden nyugodt,
bokorba bútt a szél
s aludni készül ott.
Nevetni kész a rét,
mosolygós és kövér,
gyöngén ring ahonnan
asszonyom jődögél.
Meglát, szalad felém
a fű közt és a nap
szétfutó hajába
arany csíkot harap.
Körben egyre tisztul
és folyton csöndesül,
az elkergetett fény
mindenre visszaül
és mi nagy kalapként
hordozta az eget:
fedetlen áll a táj
s felhővel integet.
1935
Radnóti Miklós - ESTE A KERTBEN (Beküldő: VENDÉG)
2015-09-19 08:54:46
Égen az újhold oly vékonyka most,
mint apró seb, melyet a fecske ejt,
villanva víz szinén és utána
rögtön elfelejt.
Már éjszakára ágyazott a kert,
az álmos sok bogár virágba bútt
s a hetyke tulipán álldigálva
ágyán, elaludt.
Könnyen lépek hát s arra gondolok,
hogy asszonyomnak nyakán a konty tán
olyan, mint szusszanó arany pont egy
boldog vers után.
S mondom a verset; törekedik már
s úgy hangosodik szájamon, mint hű
lehellet csók után és mint avar
között az új fű.
S verssel térek a házba, ahonnan
az asszony fut elém és hordja hó
nyakán a kontyot, mely ha kibomlik,
arany lobogó.
1934
Radnóti Miklós - PIRUL A NAPTÓL MÁR AZ ŐSZI BOG (Beküldő: VENDÉG)
2015-09-19 08:54:05
Szőke, pogány lány a szeretőm, engem
hisz egyedül és ha papot lát
rettenve suttog: csak fű van és fa;
nap, hold, csillagok s állatok vannak
a tarka mezőkön. És elszalad. Por
boldogan porzik a lábanyomán.
Pedig fönn a kertek felé
feszület is látja a csókját és
örömmel hull elé a búzavirág,
mert mindig hiába megcsudálja őt
egy szerelmetes, szakállas férfiszentség.
Tizennyolc éves és ha nélkülem van,
hallgatva jár, mint erdős partok
közt délidőn jár a nyári víz s
csillogó gondot ringat magában arról,
hogy sohasem telünk el a csókkal és
szomorú. Pirul a naptól már az őszi bogyó.
1930. szeptember 1.
(saját vers) - Tiszta (Beküldő: RÉKA)
2015-09-19 08:52:18
Tiszta szívből,
igazán szeretlek
Édesem!
(saját vers)
(saját vers) - Két szerető (Beküldő: RÉKA)
2015-09-19 08:51:54
Két szerető
szív egyesül
a házassággal!
(saját vers)
(saját vers) - Csak (Beküldő: RÉKA)
2015-09-19 08:51:29
Csak Téged
látlak
legjobban!
(saját vers)
(saját vers) - Csók kell (Beküldő: RÉKA)
2015-09-19 08:51:12
Csók kell,
mert
erőt ad!
(saját vers)
(saját vers) - Kóbor szívem (Beküldő: RÉKA)
2015-09-19 08:50:51
Kóbor szívem
Hozzád
ismét
visszatér!
(saját vers)
(saját vers) - Mindent (Beküldő: RÉKA)
2015-09-19 08:50:24
Mindent megbocsátok
és szeretlek
Örökre!
(saját vers)
(saját vers) - Te vagy (Beküldő: RÉKA)
2015-09-19 08:50:02
Te vagy
fontosabb
életben
Picim!
(saját vers)
(saját vers) - Jó,hogy (Beküldő: RÉKA)
2015-09-19 08:49:38
Jó,hogy
vagy nekem!
PICIM!!!
(saját vers)
(saját vers) - Felnőtt (Beküldő: RÉKA)
2015-09-19 08:49:16
Felnőtt fejjel
mindent másként
lát az ember!
(saját vers)
(saját vers) - El (Beküldő: RÉKA)
2015-09-19 08:48:48
Elváltunk,de nem múlt
minden el,
Rád gondolva
könnyezem!
(saját vers)