Szerelmes versek

  • Sorrend:
  • Szerelmes versek / oldal:
Kosztolányi Dezső - A nyílvessző dala (Beküldő: VENDÉG)
2015-10-07 09:57:29
Én könnyü, metsző
íjj-lőtte vessző
a barna éjt áthasítom,
füttyel, sivítva
futok a sírba
a réten, a völgyön, a síkon.
Miért, miért nem?
Hiába kérdem,
köröttem éjsötét lepel,
szavamra száz kérdés felel.
Szállok, kilőttek,
s már soha többet
nem apad el e bősz futam.
Hiába késem,
kudarc merésem,
vadul sodor tovább utam.
Vágyom sietni,
de les a semmi,
ha állok - elkap a hurok,
ha szállok - a sírhoz futok.
Az Ismeretlen
lökött ki engem,
s az Ismeretlen méhe vár.
Röptöm kavarja
a perc viharja,
számomra nincsen béke már.
Akár a csúcsra
visz a magasba,
akár a tűz, az ón-golyó
futok, s a pályám szétfolyó.
Ragad az élet
és élek, élek,
mert a halálba törtetek.
Bölcsőm koporsó,
mely kivet olcsó
gyönyör-csatára engemet.
Érc öklű végzet
repülni késztet,
s csak kérdezem az éjtől én,
mért nem vagyok puzdrám ölén?
De most köd-ülten
sziszeg körültem
a vak, napfényes éjszaka.
És este-reggel
a bús szelekkel
süvölt a pengém érc-zaja.
Szállok serényen,
míg egy rút éjen
síromhoz érve csendesen
az éjszakába leesem.
1908
Kosztolányi Dezső - Hajnali csók (Beküldő: VENDÉG)
2015-10-07 09:57:05
Mikor a gyertyánk üszkösen ég már,
s sóhajba halnak az éjjeli szók,
vacogva vonaglik egybe az ajkunk,
s fáradt remegéssel újra sohajtunk,
leszáll a csók,
a hajnali csók.
Oly édes e jégcsók. Álomba didergő
fázó derü, hajnali kósza titok.
Bús ködbe nyiló jégharmatu rózsa,
fáradt gyönyöröknek lángraszitója
a csók, a csók,
a hajnali csók.
1908
Kosztolányi Dezső - Nyárutó (Beküldő: VENDÉG)
2015-10-07 09:56:36
Mint egy szegény, sebesült katona,
a piszkos ősz járkál a mély aranyban,
a sebkötőit is letépi halkan,
s csorogni kezd a vére bíbora.
Olyan alélt, hogy semmit se akar,
a napba bámul búsan és fehéren,
mellén a sok-sok vitézségi érem,
rég kialudt, halott szivet takar.
Egy kőre dől, s már-már aludni vágyna
álomtalan álmot egy régi ágyba,
de nincsen út, mely arra vinne már,
szivében kínok és fájdalmak üszke,
s még hallja, amint fujja-fujja büszke
aranykürtjét a nyár, a messze nyár.
1907
Kosztolányi Dezső - A hegy leányai (Beküldő: VENDÉG)
2015-10-07 09:55:58
Élnek magasba, fenn a zord hegyekben
a víg leányok, a vad hegy-leányok
s szivünk beteg részegségtől sóvárog.
Élnek bitangul fenn, fenn ismeretlen,
szűz testüket nem látta senki még,
kő-arcuk átok, szépségük betegség.
Egy régi vaskút rozsdamarta csővén
mosakszanak, ha sápad a verőfény,
s fehér mellük fehér vízködbe vész el.
Egy este, s nem tudom, való-e, álom?
de táncukat még most is egyre látom,
elém lebegtek vészes szenvedéllyel.
Kinoztak égő, szűz-gonosz kezükkel,
halálra csiklandtak, agyonszerettek,
vadul kiszívták húsomból a lelket.
Aztán a testük tündökölve tűnt el,
érdes hajuk varkocsba volt befonva,
s vidám csikókként bújtak a bokorba.
1907
Kosztolányi Dezső - Nem kellesz, élet! (Beküldő: VENDÉG)
2015-10-07 09:55:23
Nem kellesz, élet. Szenny! Butult szilajság!
Cenk dáridón nem szürcsölöm borom,
piros garázda lányaidnak ajkát
rab szenvedéllyel sose csókolom.
Tiéd a vérem, nagy komoly müvészet,
gyászos gyönyör, örömtelen öröm!
Csóvát vetek az otthonomba érted,
s a kedvesem, a szentet megölöm.
Lelkembe tűnő, fátylas fellegárnyak...
Ezért olyan bús, túlvilági, sápadt
nagy homlokom, a tiszta glóriás.
Ezért veszek el egykor szeretetlen
az út porán - vésővel a kezemben -
mint egy komor reneszánsz-óriás.
1907
Kosztolányi Dezső - Bús távolok (Beküldő: VENDÉG)
2015-10-07 09:54:50
Mily messze rezgenek a néma nyárfák.
A csillagok mi messze lengenek,
mi messze zúgnak a fény-tengerek!
Mily messze rezgenek a méla hárfák.
Én vérpiros rózsám, mi messze vagy,
izzó lehelleted is büszke fagy!
Az élet-szirmok keblüket bezárják...
Ó, tiszta puszták, átkos messzeségek,
hűs hold fagyából szőtt jég-korona.
A fagybimbók szűz kelyhüket kitárják...
Álomvilág, kővé meredt köd-élet,
bús távoloknak hűvös pátosza.
1907
Kosztolányi Dezső - Ének a tavasz elé (Beküldő: VENDÉG)
2015-10-07 09:54:20
Kelj bársonylombú, halk lehelletű,
borús tavasz a völgyön és hegyen,
hogy majd ha eljön az idő, legyen
a sebre fű.
Tavaszi erdő, jó szorosra fond
sűrű, sötét lombod hálózatát,
hogy majd ha éjjel elbúvunk alád,
födjön a lomb.
Kegyes Természet, szánd meg a magyart,
adj néki ágyat, sátoros vadont,
nőjön a sebre ír, a búra lomb,
s a sírra hant...
1906
Kosztolányi Dezső - Ki tudja... (Beküldő: VENDÉG)
2015-10-07 09:53:53
Ki tudja?... Mostan is gyakorta
úgy tűn fel, mint egy költemény
az én sirásos nyári éjem,
az én könnyes álom-regém.
Olyan, mint egy ezüstös álom,
mely ifjan hull a sírba le,
s ma sem tudom, hogy az az ifjú
én voltam-e?
1906
Kosztolányi Dezső - Ének a szívemhez (Beküldő: VENDÉG)
2015-10-07 09:53:31
Verj, verj szivem, te gyáva lázadó
saját véredbe fuldokolva, égve,
a természet zavart hangversenyébe
légy egy picinyke, fáradt, lomha szó.
Zenédre lejt az ünnepi menet,
meleg szavadra perceg minden óra,
verj indulót csókos találkozóra
s a temetéshez gyászos éneket.
Az égen ott az alkonyati fátyol,
szegény, szegény szívem, aludni vágyol,
te, ki zajongni nem tudsz semmiért?
Ne még, ne még; ordító viharokba
és néma csendbe fátylasan zokogva
verj bús szivem, s ne kérdd, ne kérdd - miért?
1906
(saját vers) - Hálás (Beküldő: RÉKA)
2015-10-06 08:33:03
Hálás köszönet
a Sorsnak,
hogy Nekem
adta Szerelmemet!
(saját vers)
(saját vers) - Szerelem (Beküldő: RÉKA)
2015-10-06 08:32:37
Szerelem
a legszebb
érzése!
(saját vers)
(saját vers) - Szerelmünk (Beküldő: RÉKA)
2015-10-06 08:32:06
Szerelmünk
viharként
tombol
szívünkben!
(saját vers)
(saját vers) - Éjjel is (Beküldő: RÉKA)
2015-10-06 08:31:38
Éjjel is,
álmomban Kedvesemről
álmodom!
(saját vers)
(saját vers) - Szerelmes csókunk (Beküldő: RÉKA)
2015-10-06 08:31:14
Szerelmes csókunk
felébreszti
vágyainkat!
(saját vers)
(saját vers) - Te rád (Beküldő: RÉKA)
2015-10-06 08:30:37
Te rád vágyom,
hogy veled
éljek örökre!
(saját vers)
(saját vers) - Nagyon (Beküldő: RÉKA)
2015-10-06 08:30:15
Nagyon kérlek
Szívem,hogy
bocsásd meg
engem!
Szeretlek!
(saját vers)
(saját vers) - Te elhagytál (Beküldő: RÉKA)
2015-10-06 08:29:51
Te elhagytál engem
örökre,
már nem szeretsz
többé!
(saját vers)
(saját vers) - Legnagyobb (Beküldő: RÉKA)
2015-10-06 08:29:25
Legnagyobb boldogságom
lenne,ha te
mindig velem
vagy!
(saját vers)
(saját vers) - Jelenben élünk (Beküldő: RÉKA)
2015-10-06 08:28:55
Jelenben élünk,
jövőbe nézünk,
nem nézünk vissza
a múltunkra!
(saját vers)
(saját vers) - Én (Beküldő: RÉKA)
2015-10-06 08:28:19
Én vagyok,aki
nagyon szeret
Téged örökre!
(saját vers)