Szerelmes versek

  • Sorrend:
  • Szerelmes versek / oldal:
(saját vers) - Vágyom (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 11:00:03
Vágyom egy
szép nő után...!
IMÁDLAK!IMÁDLAK!
(saját vers)
(saját vers) - Hiszek NEKED (Beküldő: RÉKA)
2015-07-12 10:59:24
Hiszek NEKED
szerelmi érzéseidet
illetően!
(saját vers)
(saját vers) - A szépség (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:58:55
A szépség
Te vagy
ÉLETEM!
(saját vers)
(saját vers) - A szerelem (Beküldő: RÉKA)
2015-07-12 10:58:29
A szerelem
szebbé
tette Kedvesemet!
(saját vers)
(saját vers) - Szép voltál (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:58:05
Szép voltál,
csinos és
szeretlek!
(saját vers)
(saját vers) - A (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:57:45
A világmindenség közepe
Te
vagy
Kedvesem!
(saját vers)
Szép Ernő - A mosoly (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:55:28
Én úgy csodálom a mosolyt
Én azt leírni úgy szeretném,
Én nem tudom, de oly jól esnék,
Ha a mosolyt le tudnám írni.
Utánozhatnám csak betűkkel
Ezt a tündérjárást az orcán,
Mely mintha mély szenderből jönne,
Úgy kél és indúl a cimpák fölött
S gyöngéd és karcsú illanással
Vonagló íve kétfelé lejt
S hasonlít a hattyúk nyakához,
Amint a vízbe hajlanak,
S olyan is, mint a hegedűk
Két S betűje, olyan is.
S az ajkak mellett jobbra-balra
Megáll a két varázsvonal,
Hízelgő koszorú a szájnak
És míg lejtett édesdeden,
A két orcát földuzzasztotta,
S ott lett két kis derűlt halom,
Melyek fölött fény tünedez.
És ezalatt a két szemet
Mily változás bájolta el,
Gyöngéd s oly könnyű a tekintet
És mintha íze lenne: édes.
S úgy néz, csodálva kedvesen,
Mintha mást látna, mint a mit néz
S oly anda fény jár a szemekben,
Mintha hold sütné valahonnan
Meleg hold álmodott világból,
Nézd, nézd a száj mozdul, húzódik,
S az ajkak válnak szép szelíden
És a csontváz előmutatja
Tökéletes két fogsorát.
Szép Ernő - Ha én azt tudnám (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:54:31
Ha én azt tudnám ki a legszebb,
Ha én azt tudnám mi a legjobb,
Ha én azt tudnám merre tartsak,
Ha én azt tudnám mitévő legyek.
Ha én azt tudnám min örüljek,
Ha én azt tudnám mért sóhajtsak,
Ha én azt tudnám minek élek,
Ha én azt tudnám hogy mi lesz velem.
Szép Ernő - Egyedül (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:53:55
Ni, milyen kedves ifjú pár,
De csinos a kis nő, de bájos,
Kezes bárány, szelíd madár,
Odasímul gavallérjához.
Mi jut eszembe. Megremegve
Nézek a szerelmes szemekbe.
Ilyen rossz kedvvel mentem én
A járdán téli éjszakákon
Illetlen nyomor idején,
Egyszer mikor nem volt lakásom,
S vonító szélben, hóesésben
Az ablakokba fel-felnéztem.
Az égő ablakokon át
Bámultam és semmit se láttam,
Mások meleg, szép otthonát
Elképzeltem havas kabátban.
Úgy néztem, majd elpityeredve,
Mint most az idegen szemekbe.
Szép Ernő - Furulya (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:52:54
Milyen szép,
Milyen szép,
Milyen szép is lehet az élet,
Milyen kár,
Milyen kár,
Milyen kár, hogy én csak henyélek.
Milyen jó,
Milyen jó,
Milyen jó szerelembe esni,
Milyen rossz,
Milyen rossz,
Milyen rossz tétova keresni.
Milyen szép,
Milyen szép,
Milyen szép virággal a reggel,
Milyen kár,
Milyen kár,
Milyen kár, hogy sose kelek fel.
Milyen jó,
Milyen jó,
Milyen jó a hajóra szállni,
Milyen rossz,
Milyen rossz,
Milyen rossz a parton mászkálni.
Milyen szép,
Milyen szép,
Milyen szép a négyes a bálban,
Milyen kár,
Milyen kár,
Milyen kár, hogy a falnál álltam.
Milyen jó,
Milyen jó,
Milyen jó megfogni a lepkét,
Milyen kár,
Milyen kár,
Milyen kár, akik elengedték.
Szép Ernő - Alkonyat a kórházban (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:52:23
A fal pirúl. Meglep az alkonyat.
A párnán nyögve felkönyökölök,
A napnak fordítom hő arcomat.
Lázas, fakó sugár céloz felém,
Oly szenvedően néz a nap szemembe,
Mintha a nap lenne beteg, nem én.
Ni, zökken, skárlát fellegek alul
Szürkék közzé sülyed, mi lesz vele,
Rögtön Ujpest kövezetére hull.
Csak most az egyszer ne lehessen éjjel.
Csak járj isten arany órája, Nap,
Nap, égj és perzselj déli szenvedéllyel.
Hallod, ne hagyj el, Nap, maradj velem.
Én meghalok ha itt ma is sötét lesz,
Jaj, szerelem, szerelem, szerelem.
Szép Ernő - Nyujtózkodás (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:51:56
A dáma rátenné fehér kezét
Ránccal rajzolt vén homlokomra,
Milyen más lenne: bátor, üde, szép.
Hajamnak jégvert, letört kaszálója
Sűrű és illatos fűtenger vóna,
Öt vékony újj ha lengene közé.
Sétálhatnék a hölgynek oldalán,
Kényes hegedűkhöz hasonlón,
Leesett fejem hátra tartanám.
Szólnék a nőhöz: szép, szép szívbeszédek,
Minőket sokszor álmomban beszélek,
Langallnának megaludt ajkamon.
Aj, hogyha látnám, látnám szemtől-szembe
Mint csillár a bálban, úgy felzengne
Szegény le nem zárt két halott-szemem.
Szép Ernő - Reggeli gyöngeség (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:51:28
Óh zúzmarás kegyetlen reggel...
Még visszafelé húz az álom,
Hogy egyszerre a nyoszolyámon
Fekszem bámész nyitott szemekkel.
Ezek a furcsa, fájó percek...
A folyosón ketten beszélnek,
Jaj, rám szakadt megint az élet,
Jaj, de aludnám még egy verset.
Nyújtózni a két gyönge karral...
Lenn egy zárt hintó sietett el
Szépséggel, kinccsel, asszonytesttel,
Nyújtózom és a két ló nyargal.
A nap lángzászlaját kitűzte...
A szívemből feljön a bánat,
Száll, száll, mint a magános háznak
Messzi elnyúló kéményfüstje.
Szép Ernő - Álmatlanul (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:51:05
Ha volnának csudák a földön,
Most a sötétség felragyogna:
Benyitna hozzám egy királyné,
Az ágyhoz lépne mosolyogva.
Uszálya kísérné zenével,
Fölém hajolna a királyné,
Borúlt szavával szólna hozzám:
Szíved, szemed szebbet kíván-é?
Lehajtott fenséges fejéről
A koronát emelném lassan,
Hogy nyomát az arany abroncsnak
Zokogva körülcsókolhassam.
Ünnepek hercegnői közzűl
Hányat kívántam én, de hányat,
Ha egy kopogna: itt vagyok már!
S megosztaná velem párnámat.
Szűzek, kiket sétálni láttam,
Kikért úgy fáj a szívem néha,
Egy szűz ha jönne s fél sikollyal
Ágyamra hullna elalélva.
Jó vón egy asszonyt átölelni,
Hallgatni a verést szívében,
Lovarnőt, szép lotyót, akárkit.
Miért nincs egy kócos cselédem?
Mert nincs rosszabb mint így fekűdni
Éjjel mikor nem jön az álom
És hánykolódni a sötétben
És gondolkozni a halálon.
Szép Ernő - Emlékbe (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:50:42
Egy órát életemből,
Egy órát mért ne tegyek el,
Jaj napjaim hogy elszaladnak
Emlékbe írom ezt magamnak,
Hiszen mást úgysem érdekel.
Estefelé magamban
Egy lócán űltem fák között,
Elaltatá a csend a fákat,
Halk párok távol elsétáltak
Erre meg egy lélek se jött.
Magamban a világon,
Úgy elment minden hirtelen,
Oly messzi szédült minden tőlem,
Álomfélében, elveszőben.
„Hogy vagy?” – ki mondja még nekem.
És nem hittem, hogy élek,
Hogy volt tegnap, hogy volt tavaly
És mintha mennék hóvilágban,
Oly messze minden tervem, vágyam,
Hajósíp és vonatrobaj.
Halvány lámpák hol égnek,
A zene bűve hol lebeg?
Kertek, nők, néma ünnepélyek,
Paripán illegő kevélyek,
Kikötők, szép idegenek.
A csillagok kinyíltak,
Árnyék indúlt a fák alatt,
Pálcám a földön kóborolva
Széles szívet rajzolt a porba.
Elmentem, rajzom ott maradt.
Szép Ernő - Néha úgy utánanézünk egy nőnek (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:50:18
Egy nő ment mellettem,
Napernyőt nyitott fel,
Vagy a szívem dobbant?
Megfordúlok lassan
És utána nézek.
Már alig hogy látni
Tűnő halk alakját,
Ellengett, mint szellő,
Elfoszlott mint felhő,
Elszállt, mint kéményfüst,
Elhalt, mint a csengő,
Elrebbent, mint emlék.
Ez az én szeretőm,
Kit keresni kéne,
Kit meg kéne lelni,
Kit a búvócskában
Sohase fogok meg.
Ő a nő énbennem,
Az övé, az övé
Kígyózó derekam,
Számnak pirossága,
Szemem tágúlása,
Szívem gyorsúlása,
Fejem szédűlése,
Hangom gyengűlése,
Ünneplő szavaim,
Mosolyom lágy rajza,
Ujjaimban dermedt
Cirógatásaim,
Két nyújtott karomnak
Élő nagy gyűrűje,
Mellyel átölelném,
Vágyam ködkürtjének
Nyugtalan búgása.
Övé részeg kéjem,
Vad féltékenységem,
Virrasztó hűségem,
Alázatosságom,
Sápadt hiúságom,
Legmélyebb örömem,
Legbujább fájdalmam
S könnyeim, könnyeim,
E bús gőgös lánykák,
Akik nem szeretnek
Az ablakba űlni.
Ez az én szeretőm,
Akiért felkelek,
Kiért felöltözök,
Kiért fésülködök,
Akiért mégegyszer
A tükörhöz hajlok.
Kinek elmesélném,
Mit álmodtam éjjel.
Kinek elmondanám
Gyermekemlékeim,
Titkaim, bűneim,
Az égbolton való
Csudálkozásomat,
S néki mondanám meg,
Híd karjára dűlve,
Mit látok, mit érzek
A vándor víz felett.
Őtet vezetném le
Lankadó lépcsőkön,
Őtet takargatnám,
Soha meg ne fázzon,
Ővele bolyongnék
Kerítetlen kertben,
Őt lehelném mélyen
A virág szagában,
Őtet hallgathatnám
Zene tengerében,
Tenger zenéjében,
Ővele útaznék
Havas éjen átal,
Ővele merengnék
Őserdő álmában
Messzi Indiában.
Őérte szeretném
A gyöngyöknek fényét,
A gyűrűknek mívét,
Tollaknak hajlását,
Selymek vízesését,
Csipkék havazását,
A fátyolnak árnyát,
A hervatag kesztyűt,
Zsebkendő hab szirmát,
Legyezőt, kis tükröt,
Illatos üveget,
Tündér piperéket.
Őtőle kívánnék
Arcképet, hajfürtöt,
Levelet, betűit,
Ezt-azt, semmi holmit,
Szentelt kis titkokat
Becéző szavakat,
Néma ajkkal intést,
A nem hallott halkat,
A nem látott szépet,
A nem érzett fájót,
Halálos édeset,
Vakon zengőt, zengőt.
Szép Ernő - Falióra (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:49:43
A szótalan szoba lakója
Egyszer csak fölpillant a falra,
Meghallja és csak hallja, hallja
Hogy ketyeg fönn a falióra.
Így vagyok én az én szívemmel,
Gondolkozás közt elalélva
Nagy-nagy csöndben meghallom néha,
Hogy a szívem ver, a szívem ver.
És bágyadozva és ijedten
Figyelek a lankadt verésre:
De rég nem vettem szívem észre,
De rég találkoztunk mi ketten.
Mint hegedű a rázárt tokban:
Szól szívem, szól, oly távol innen.
Túl kabáton, mellényen, ingen
A szívem szól, mélyen, titokban.
Egy gyáva kis fiú sír benne,
Ki a felnőttek közzé tévedt,
És gondok, nők, elzüllött évek
Idegenéből hazamenne.
Egy ájúlt perc, míg a szívem ver,
Mintha nem élnék, nem én volnék,
A népek közt nem én loholnék
Erre-arra néma szívemmel.
Szép Ernő - Szonett (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:48:56
Te nem szoktál a zongorához állni
Az elhagyott szobába délután
És oktalan tűnődve és sután
Egy újjal a billentyűkön sétálni?
Én a kottához fájdalom nem értek,
Csak babrálok fehéren feketén,
Ilyenkor muzsikus lehetek én,
Szerzek magamban végtelen zenéket.
A húrok közzűl tündérek felelnek,
Képzelt világnak emléke lehel meg,
Múlt bánat cseng, derengő gyönyör sír rí,
Eltört szavai eszméletlen kéjnek,
Álmodott halálsikolya az éjnek,
A szívem, minden, nem tudom leírni.
Szép Ernő - A falu éjszaka (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:48:33
Teli lett az ég ezüst pitykével.
Mi tündöklik a tejúton éjjel,
Tán az isten mosolya.
Dávid képe álmodik a holdban,
Szól a tücsök, csak nem tudni, hol van,
Szép tükör a pocsolya.
A fa mintha elfáradva állna.
Milyen csendes a kazalnak álma.
Hova bútt a kis madár?
Az udvarban üres szekér árvúl,
Csüng a szerszám meghajolt rúdjárúl.
Minden ajtó zárva már.
De íjesztő sötét a vakablak.
A kutyák de nyugtalan ugatnak.
Csizma koppan nagy nehéz:
A halál sétál a pallón végig
Fekete szűrben, kaszája fénylik,
Minden ablakon benéz.
Szép Ernő - Olyan csöndet szeretnék (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-12 10:47:26
Olyan csöndet szeretnék
Hogy hallván hallgassam
A pillangók szárnyait.

A rózsák jajjait
Szeretném hallani
Mikor odasüt a nap.

Szeretném hallani
Kacagni a tollút
Mikor a szélbe hajbókol.

A hattyúk örömét
Sötét híd alatt úszókét
Hallgatnám hallgatag.

Szeretném hallani
Holdsugár sikolyát
Ha az ablakot találja.

Hallgatnám hallgatnám
A könnyek rívását
Akik az arcon lejárnak.

Süllyednék a tengerbe,
Süllyednék, hallanám
Az emlékek énekét.

Merülj el ki éltél
Mosódj el ki szenvedtél
Múlj el ki gyermek voltál