Szerelmes versek

  • Sorrend:
  • Szerelmes versek / oldal:
(saját vers) - Ölelésed (Beküldő: RÉKA)
2015-07-14 09:58:51
Ölelésed
boldogságot
hozó!
(saját vers)
(saját vers) - Ha (Beküldő: RÉKA)
2015-07-14 09:58:31
Ha simogatsz,szeretsz,
mindig jól
esik nekem!
(saját vers)
(saját vers) - A (Beküldő: RÉKA)
2015-07-14 09:58:07
A hűség
nagy
erény!
(saját vers)
(saját vers) - Légy hű (Beküldő: RÉKA)
2015-07-14 09:57:50
Légy hű magadhoz
és Párodhoz,
Feleségedhez!
(saját vers)
(saját vers) - Ne lépj félre (Beküldő: RÉKA)
2015-07-14 09:57:29
Ne lépj félre,
csak velem
maradj!
(saját vers)
(saját vers) - Gyere (Beküldő: RÉKA)
2015-07-14 09:57:07
Gyere szeress,
csókolj engem
mindig!!!
(saját vers)
Goethe - VIGASZ A KÖNYEKBEN. (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-14 09:56:25
Miért vagy olyan bánatos,
Hol minden szív örűl?
Szemed mutatja, ne tagadd,
Itt sírtál egyedűl.
- ?S ha egymagamban sírok itt
Enyém a fájdalom.
Édes a köny, csak az könyít
A fojtó bánaton.?
Hívnak vidám barátaid,
Mindannyi úgy szeret.
Ha veszteséged még oly nagy,
Köztünk felejtheted.
- ?Zajongtok, ám nem sejtitek,
Milyen e gyötrelem, -
Nem veszteség, mit siratok,
Bár híját érezem.?
Ne csüggedj, hiszen ifju vagy,
Minden elérhető,
Van benned bátorság, remény
És szerzeni erő.
- ?Oh megszerezni nem lehet,
Tőlem oly messze jár,
Oly magasan, mint fenn a szép
Fényes csillagsugár.?
Csillagra vágyni nem lehet,
De fényük elragad,
S gyönyörrel nézzük éjszaka
Szelid pompájukat.
- ?S gyönyörrel nézem nappal én
Fényes csillagomat,
Hadd sírjam át az éjt, a míg
Könyem el nem apad.?
(1803.)
Goethe - A JUHÁSZ BÁNATA. (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-14 09:56:04
Naponta ama hegytetőn
Megállok csöndesen,
Botomra támasztom fejem'
S a völgybe néz szemem.
Aztán követem nyájamat
A kanyargó uton,
A völgybe értem, de miként,
Azt magam sem tudom.
A réten tarka, szép virág,
Harmattól gyöngyösek.
Csokrot kötök s felejtem, hajh!
Hogy nincsen már kinek.
S ha vihar kél, a tölgy alól
Szemem oda tekint
Egy ajtóra, nem nyílik-e?
De álom, álom mind!
Szivárvány áll a ház fölött,
De a ki oda bent
Soká lakott, az édes lány
Az messze, messze ment.
Oly messze, tán vizen tul is...
Tovább, te árva nyáj!
Ne állj meg e kis ház előtt,
A juhász szíve fáj!
(1801.)
Goethe - SZÜNTELEN SZERELEM. (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-14 09:55:45
Ki hóba, esőbe,
Viharba előre,
Az alpesi katlan
Örvényein át,
Örökön szakadatlan
Tovább, tovább!
Jobb lenne, gyötörne
Küzdéssel a végzet,
Mint ennyi gyönyörbe
Hogy kerget az élet.
Oh, szívnek a szívhez
Hő vágyakozása!
Sajátszerü kín lesz
Gyakorta varázsa!
De hogy' menekűljek?
Barlangba űljek?
Békémet, hiába,
Már ott se lelem.
Oh, lét koronája,
Oh, béke halála,
Neved: Szerelem!
(1776.)
Goethe - KORA TAVASZ. (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-14 09:55:26
Oh gyönyör napjai,
Nincs-e korán,
Rügyet fakasztani
Bokron és fán?
Telnek a friss erek,
Duzzad a báj.
Reád sem ismerek,
Tegnapi táj!
Kéklik a magasból
Ég, bájoló,
Aranyos halaktól
Hemzseg a tó.
Tarkáló szép sereg
Szárnya suhog -
Mennyei énekek,
Földi dalok!
Új termő kedv ered
Mind fölfelé,
S szíva dús nedveket
Zümmög a méh.
Halkan buzog, dagad
A levegő,
Enyhítő mozdulat,
Szenderitő.
Éles szellőcske sem
Késik soká,
De elbú hirtelen
Bokor alá.
Majd megtér, hűteni
Hő kebelem...
Tegnapról mára mi
Történt velem?
Rózsák, köny-nedvesen
Már sejtitek?
Megjött a kedvesem,
Testvéretek!
(1801.)
Goethe - MÁJUSI DAL. (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-14 09:55:05
Szólj, buza, rozs,
Vetés, aranyos,
Szólj, bokor és
Árnyas kerités,
Szólj, fű, fa, tövis -
Nem járt itt a kedves,
A szép hamis?
Kerestem honn már,
De otthon nincsen,
Hát ide künn jár
Aranyos kincsem.
Május virága
Ha kezd fakadni,
Nem bir a drága
Otthon maradni.
Ni a fűben amott,
Hol a csermely előtör,
Hol csókot adott
Az édes először,
Valaki jő!
Tán bizony ő?
(1810.)
Goethe - NYÁRON. (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-14 09:54:42
Liget, mező
Mily gyöngyöző!
Virágok kelyhe
Harmattal telve!
Hogy súg a levél!
Mily üde a szél!
Mily édes az aranyos égi sugár,
Mily hangos az ágon a fürge madár!
De ott, a hol én
Őt átölelém,
A félhomályban,
Alacsony kamarában.
Hova soha se jár
Az égi sugár -
Oh, mi semmibe tűnt a kék meg a zöld,
Szépségivel együtt az ég meg a föld!
(1775.)
Goethe - KIS ARANYLÁNCZCZAL. (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-14 09:54:21
Kis láncz megy hozzád e sorokkal,
Merev aranyból, mégis lágy,
Mely azaz apró, finom hurokkal
Nyakad köré simúlni vágy.
Szegényke kedvét tedd meg végűl,
Szerény ő s nem kiván nagyot:
Viseld naponta ékességűl,
Estére félredobhatod.
De ha ki oly lánczczal kínálna,
Mely komolyan köt s néha nyom,
Az ilyennek mond, szép Zsuzsánna:
?Ezt kétszer is meggondolom.?
(1774.)
Goethe - FESTETT SZALAGGAL. (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-14 09:54:00
Kis virágot levelestől
Könnyed kézzel hintenek
Szalagomra játszi kedvből
Tavaszi jó istenek.
Szellő, hordd a kedves felé,
Fond vállára könnyeden.
Így áll majd a tükör elé
Ragyogó jó kedviben.
Lássa magát rózsahímben,
Hol mint legszebb ő ragyog.
Egyszer nézz rám, édes szívem,
És én túlboldog vagyok!
Óh, hadd mondja e tekintet,
Hogy velem egyet kivánsz,
S a mi egybekapcsol minket,
Nem lesz könnyű rózsaláncz.
(1777.)
Goethe - MÁJUSI DAL. (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-14 09:53:39
Oh, mint ragyogsz rám,
Fényes világ,
Aranytüzes nap,
Zöld rónaság!
Minden kis ágból
Virág lövell,
Minden bokorból
Száz hang szökell,
És minden szívből
Hálás imák -
Oh föld, oh napfény,
Oh boldogság!
S te rózsás felhő
A kék egen:
Aranyban úszó
Szép szerelem!
Tőled virágzik
A zöld mező,
Tőled párázik
A levegő!
Oh hogy szeretlek,
Szép kedvesem!
S hogy ég szemedben
A szerelem.
Mint a pacsirta
Dalt és eget,
Mint nyíló rózsa
Hajnalt szeret,
Úgy szeret téged
E hő kebel,
Ki ifju kedvvel
Árasztod el,
És bele szikrát
Új dalra vetsz -
Légy áldva, áldva,
A mért szeretsz!
(1774.)
Goethe - BELINDÁHOZ. (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-14 09:53:18
Mért vonsz így a fénybe? Mind e pompa
Nékem oly hiú!
Nem voltam-e boldog kis lakomba'
Én csendes fiú?
Ott magamra zárva elterűltem
A hold fényiben
S rémletes sugáriba merűlten
Bézárúlt szemem.
Álmodám, mily kéjben vala részem
Egyedűl - veled
S átfogám szivemmel oly egészen
Kedves képedet.
Én vagyok-e még, kit e teremben
Kártyára tanítsz,
Annyi tűrhetetlen arczczal szemben
Ülni kényszerítsz?
Nálad szebb virággal nem igézhet
Már a kikelet.
Csak a hol te vagy, ott van természet,
Jóság, szeretet.
(1775.)
Goethe - ÚJ SZERELEM, ÚJ ÉLET. (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-14 09:52:59
Szívem, szívem, mi lesz véled?
Mért szorongsz, mint lázbeteg?
Milyen új, felfordúlt élet!
Immár rád sem ismerek.
A mi vonzott, nem vonz többet,
Mi gyötört, már nem gyötörhet,
Harczod, békéd min se csüng...
Szívem, mondd, mi lesz velünk?
A szép lány ifjú varázsa,
Szemében a méla tűz,
Hűséges jó pillantása
Az, mi így békóba fűz?
Hisz akarnám nem szeretni,
Szökni, a pórázt levetni:
De hiába, nem lehet,
Minden út hozzá vezet.
Így láthatlan, fínom szálon,
Mit széttépni nem lehet,
A kis álnok mint egy álom
Tart lekötve engemet.
Maradnom kell bűv-körében
Kénye szerint, rabjaképen...
Oh csodás elváltozás!
Szerelem, bocsáss, bocsáss!
(1775.)
Goethe - INTÉS. (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-14 09:52:39
Mért mind távolban keresnéd?
Im, oly közel van a jó!
Csak ragadd meg a szerencsét,
Mert mindég jelenvaló.
(1788.)
Goethe - BÁTORSÁG! (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-14 09:52:22
Csak gondtalan át a sikon;
Hol bátor előd se húzott
Számodra nyomot,
Ott törj te magadnak utat.
Csitt, kényes szív, ne dobogj!
Még nem szakad, a mi ropog,
S ha szakad is, nem te alattad.
(1776.)
Goethe - JÓ SZÉL. (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-14 09:52:05
A ködlepel oszlik,
Kitetszik a kék menny.
A szél fú! Előre!
Már semmi se tart.
Feszűl a vitorla,
Sürg, forg a legénység,
Utat nyit a hullám,
Közelget a távol,
Im, ott van a part!
(1795.)