Szerelmes versek

  • Sorrend:
  • Szerelmes versek / oldal:
(saját vers) - Szeressél (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:49:59
Szeressél örökre
Szívem Egyetlen
Szerelmem!
(saját vers)
(saját vers) - Mindig (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:48:36
Mindig velem leszel,
még együtt
élünk!
(saját vers)
(saját vers) - Kérek (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:47:57
Kérek tőled,hogy
örökké
maradj velem!
(saját vers)
(saját vers) - Emlékszel (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:46:17
Emlékszel,amikor
együtt játszottunk,
szerelmesek voltunk..!
(saját vers)
(saját vers) - Szerelmes (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:44:50
Szerelmes vagyok,
ha meglátom képedet
már oda vagyok
Érted!
(saját vers)
(saját vers) - Mindig (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:44:23
Mindig hallgatlak
Téged és
szeretlek!
(saját vers)
(saját vers) - Nagyon (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:43:45
Nagyon várlak,hogy
végre egybekelünk,
imádlak!
(saját vers)
József Attila - TÁNCBA FOGNAK (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:43:09
Ismeretlen érveket ki győz
bús fejével bizton birni le!...
Már hajóra szállok, elmegyek,
egyszer aztán észre is veszik,
hogy hiába főtt a jó ebéd
és hiába szólnak énnekem,
nem hozok a pincéből szenet.
Majd a rendőr elgondolkodik,
hogyha csillagos, nagy este lesz
s nem kószál az utcán senki sem.
Érzik majd a lányok is nagyon,
hogy nem annyi szem néz hosszasan
vízben hajló nád-lábuk után,
de csak összekacagnak megint,
táncba fognak valamennyien
és vidáman elénekelik:
annyira szerette
kedvesét eme,
hogy hajóra szállt s az
elsüllyedt vele.
1926 nyara
József Attila - HAJAD AZ UJJAMÉ... (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:41:48
Hajad az ujjamé, a szoknyád alatt
Ámulva búvik a szivem
S zizegve hull a naptár levele.
Vén küszöböm sír, mint a gyerek
Amikor jössz, hogy többször gyere.
Erős csapatban régi napjaim
Elfúlva rágják a fülem -
Bennünket mért nem csókoltál belé?
És nem értik, hogy sápadtak, buták,
Hogy fényük nem lehet a szemedé!
1926 nyara
József Attila - SZERETŐK LÁZADÁSA (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:40:13
Eljön az az éjjel, melynek
minden csillaga szívig ég el.
Föllázadt szeretők szaladnak
lobogó hajakkal, zenékkel.
Nótázva hozza mind a partig
görnyesztő piros drágaságát.
Megtárul morogva a tenger
s kincseiket mind bedobálják.
- Győztél, eljöttünk szerelemmel,
ízedet visszahoztuk néked,
nosza fogadd bilincseinket,
kötözd be fájó szívverésed.
Nosza fogadd hát koronánkat,
a harangot, sapkánkon a csörgőt,
egy zacskó lisztünk s egy marék
elbúsult, ragaszkodó szöllőt.
Fogadd most-tépett ágainkat,
vedd jólcsinált szerszámainkat.
Fogadd seprőnket, tányérunkat,
de ágyunk helyett, nesze, magunkat.
S füstölgő, parazsas homlokkal
fiúk és lányok leguggolnak,
fölöttük reszketve ereszkednek
pártalanul nagy, teli holdak.
S a víz a sok vad ajándéktól
kijön értük, elönti őket,
hanem hiába zúg, zúgása
erősbíti az éneklőket.
A lányok dalát: Tenger vagyunk,
keserű só vagytok ti bennünk -
a fiúk dalát: Partok vagyunk,
keserű tenger vagytok bennünk. -
S a víz habzó, kibomlott kontyán
ragyogó holtakat ringat csengve
és háborogván emlékezik
az elcsöndesült szerelemre.
1926. jún.
József Attila - (CSODÁLKOZÓ BOGARAK KÖZT...) (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:39:17
Csodálkozó bogarak közt lépkedek bátran,
Ha felhő volnék, szárazságban járnék csak erre,
Elkerülném a kirándulókat, összeszedik ők a papirt, nehogy
jövőre eső legyen,
Viseltes ruhájuk alól forró testük felesel a siető nyárral,
Hétnapravalót játszadoznak és egy bujtató lombról
Feledékeny madár figyeli
Az örömüket.
A lányok szagos lépte nyomán kibútt ez az ártatlan kavics,
Ez a kavics nem József Attila és a fű se, én se vagyok az,
Én a barátja vagyok itt mindennek, tenyeremben a jó dió
háládatosan roppan ketté,
A belékevert szalmaszálat hajamból vigyázva kihúzza az ág -
Mező, mező, szaladtató, akár a kedvesem termékeny karjaival,
Téritő lengésű szoknyájával a fiatalemberek élén jár ő,
Minden szagodat néki adtad, virágozzunk most hát nélküle.
Te rengeteg,
Ég felé fordított paizs!
1926. jún.
József Attila - JUT MOST ELÉG VIRÁG (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:38:24
Ha ki erős ember, erős az ő dolga,
vagyok én a magam búsultató dolga.
Kaszát kalapáltam s vittek háborúba,
menjek hát, kaszával, menjek háborúba.
Erős az én szívem s vagyok éhes, rongyos,
nem akarok lenni én már éhes, rongyos.
Inkább akarok csúf, tapodott holt lenni,
méginkább új rendben sorsom ura lenni.
Csúf halottak sírja kivirágzik szépen,
csúf halottak sírja csak besüpped szépen.
De ki győzésig élt, följebb jut virága,
szabad szeretőknek eljut a virága.
Jut most elég virág majd a szabadoknak,
tetszik is akkori finnyás szabadoknak.
Tetszhet is: ma harc az igazoknak rendje
s igazok harcának győzelem a rendje.
1926. jún.
József Attila - ÉRTED HARAGSZOM, NEM ELLENED (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:37:38
Mikor fölkél a nap,
a sosem haragvók hajától eltéritődik a harmat,
ne bántson téged az én haragom soha, kedves.
Sokszor gondolok nagy futós terekre, ahol lehet el kell majd esnem,
az árbocfaragók árbocokkal jönnek oda tömött sorokban,
és győzvén ott, égnek hajítja hatmillió vasas az ő csengő szívű kalapácsát.
Szerszámok égi viharába
csókjaidat hadd viszem én is el oda kedves.
Észre sem veszed hogy kihúzom magam, mikor a jövőről szólok,
ha akarod, hát csak ama városdaloló győzelem után térek meg hozzád,
vagy majd a pékek összekötik kenyérvető, jó lapátjaikat,
végigfektetnek rajta engem és lehajtott lisztes fővel elhoznak
lassan az ágyadig.
Érted haragszom én, nem ellened,
nosza szorítsd meg a kezem, mellyel magosra tartalak álmaimban,
erősítsen az én haragom, dehogy is bántson, kedves.
1926. jún.
József Attila - BŐDÜLJ TORONY (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:37:06
Kardhegyen pörg a világ.
Háborúság a hitem.
Szépekkel, nagyokért -
Nincsen jobb a csatánál!
Behúnyom a szememet:
Ki rúg belém nagyobbat?
Kacagok, nyilt a szám:
Ki dúg békát beléje?
Tréfás koldús a világ.
Bot volnék a kezében.
Földbe szúr - virágzom:
Inkább hajít a tűzbe.
Bődülj torony, rohanj hát!
Fusd ki magad kedvedre!
Szépekkel, nagyokért -
Hiszen ugyis visszajössz.
1926. ápr.
József Attila - VIRÁGOS (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:36:36
Virágos fák közt ballagok,
Feleségemhez ballagok,
Kinő a földből már a nyár,
Feleségemmel vár a nyár.
Fényekkel ott a küszöbön,
Szívemmel ül, mint küszöbön,
Komoly örömmel énekel,
Erős urának énekel.
"Neveltem kövem patakon -
Ne bujdosódj már patakon -
Csobogott nap mint nap a víz,
Tiszta már kövem, mint a víz.
Sokat kerested, tiszta vagy,
Tornyunkat rakni való vagy;
Lakom szivedben, én uram,
Gyere már haza, én uram."
Hivj csak, hivj, kedves, én megyek,
Zászlókkal, zenékkel megyek,
Mikorra kedved könnyet ér,
Akkorra urad odaér.
1926. ápr.
József Attila - POHÁR (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:36:05
A pohár friss, tiszta növény,
A mezőn csillog és a harmatcseppek rárepülnek.
Ha egy kisgyerek poharakra néz,
Halkan
Megcsendülnek.
A források szivén pohár nő,
De az üvegesek sem tudják eme titkukat.
A lányok és fiatalemberek
Mindig összetévesztik poharukat.
Összevétettem egyszer én is,
Nékem azóta ízes vízzel pohár nem akad,
Pedig a szomjan haldokló madár
Észreveszi az ég mögött a sok szép poharat.
1926. ápr.
József Attila - A VILÁG HA ELBUJDOSTAT (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:35:27
A világ ha elbujdostat
Csak visszahív harangozni.
Elbujdosott harangozó
Csak visszajön harangozni.
Ha visszajön meg is bánja,
Elbúcsúzhat harangszóval.
De ha tűz van megint jöhet,
Megint jöhet harangszóval.
Aztán egyszer nagy ünnepkor,
Mikor keresik halálra,
Visszajön még harangozni,
Harangozni, de halálra.
1926. ápr.
József Attila - A MENNYEI PÁNCÉLVONAT (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:35:04
Éjjel,
Mikor a fáradt harcosok őrt állnak az épülő kapu előtt,
A leggyötörtebb tompán a földre puffan,
Szive kifuttatja a vágányokat
S a fények szédítő pályaudvaráról
Kirobog a mennyei páncélvonat.
A páncélvonat megdördül haraggal,
De csak a pávák hallják s kitárják rá farkukat kénytelen
S a fiatalok vérébe zuhog
Ütegeiből a szerelem.
Mert küzdeni kell a halálban is:
A fáradt élet nem bír minden harcokat -
Mikor még friss eleven voltam,
Mért nem akkor zúdultál szivemből
Jobbharcú, mennyei páncélvonat!
1926. ápr.
József Attila - PÁNCÉLVONAT (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:34:41
Kigyulladt a repülőgép a világ alatt.
A zengő sziget
Érthetetlen módon elúszott.
És két fiatal szerető
Még mindig keresi
A boldogságot.
Minden gyűlöletem a feneszép jövőnek -
Miért késik a vas-szagú,
Mikor annyira várom!
Az összecsődített házak letérdeltek,
Csak a legkarcsúbb torony követelőzik,
Nem ejti le fáradtan harangját,
De nem büszke a városra többé.
Egy elfeledett bús alagútból
Kiront még zúgva a páncélvonat,
Ütegeiben tömített fények -
Az én pazarolt, sok szép erőm.
Mint a legnagyobb,
Legmegkivántabb szerelem,
Vagyok számító; kíméletlen;
És erős.
1926. ápr.
József Attila - MÉGIS ELVESZEM (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-09 16:34:17
Ballagok lassan hazafelé,
Vert hadak futnak hazafelé -
Nem volt énnékem feleségem,
Vár rám nagyon a feleségem.
Elébem jön, szemével mondja,
Elfut tőlem s zendítve mondja:
Simogassál meg, édes uram.
Bosszús tüzeddel verj meg, Uram!
Kis küszöbén kicsit megállok,
Magos szivén zengve megállok.
Könnyel takarja el csókját.
Lábam elé teríti csókját.
Köréje rejtő erdő száll le,
Énkörém égő erdő száll le.
Igy vesz el engem diadallal.
Mégis elveszem diadallal.
1926. ápr.