Szerelmes versek

  • Sorrend:
  • Szerelmes versek / oldal:
Böröndi Lajos - Szerelem (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-01 08:25:32
Most lehűtöm kicsit a verset,
a valóság szebb, mint a képzelet.
Az együtt töltött percek az időben,
mint a napsütötte rétek fénylenek.

Sűrű veszedelmes illatok között
ölelted magadba arcomat.
És lehunyt szemmel hallgattam, ahogy
buktak föl a mélyből tört szavak.

Nem kérdezzük, hogyan lesz tovább,
hányszor, s hogyan isszuk föl
egymás illatát,

értelme kérdezéseknek nincsen.
Tudjuk, a gyönyör megismételhető.
Vagy egyszeri? Megismételhetetlen?
Balassi Bálint - HAGYJ EL CSENDESSÉGET! (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-01 08:25:06
Hagyj el csendességet, zümmögtess beszédet,
míg lélegzel!
Elmédben bújdosó nemes tengeri só,
szó éled fel!

Sok ideje immár szóra szomjazva vár
megannyi fül.
Ha-ki él magába, benövi ködvára
ős-egyedül.

Nem kicsiny munkával szavadat, mely rád vall,
csiszolgassad,
Lélek-tó tajtékját, habkövét megmintázd,
villan, mint nap.

Némely szó ellobban, kenderkóc tűzlángban,
percen-sercen,
Másik meg benn ragad, tövisként kínokat
szít lelkedben.

Némely szó leperdül testedrül, lelkedrül,
páncélról víz,
Másik szó csontig hat, ezerszer megríkat,
szünetlen űz.

Némely szó szül százat, elönt pincét-házat,
megszáll elmét,
Mint orcán pirosság, mint égen ólmosság,
úgy terjed szét.

Némely szó mint ólom, emelnem, eltolnom
lehetetlen,
Másik szó emeltet mázsát akár pelyhet,
hajszol tennem.

A szó arany-göröngy, szemét vagy igazgyöngy,
megtanuld már,
Kés mellyel gyilkolhatsz, s rab-kötelet oldasz
terajtad áll!

Éljünk hát beszéddel, mely jobbra vezérel,
ne hagyjuk el,
De nem tékozolva, mert ütvén az óra
némulni kell.
Balassi Bálint - Ó, nagy kerek kék ég (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-01 08:24:40
(részlet)

Ó, nagy kerek kék ég, dicsőség, fényesség, csillagok palotája,
Szép zölddel béborult, virágokkal újult jó illatú föld tája,
Csudákat nevelő, gályákat viselő nagy tenger morotvája!

Hideg lévén kívől, égvén penig belül Julia szerelmétül,
Jó hamar lovakért járván Erdély földjét nem nagy fáradtság nélkül,
Ezt öszverendelém, többé nem említvén Juliát immár versül.
Reményik Sándor - Másvilági vándor a kezemen (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-01 08:24:17
Fehér lepke felhőtlen ég alatt,
Hagyd most egy percre a virágokat.

Ne nézd, hogy száraz kóró a kezem,
Ne nézd, hogy lelkem mézet nem terem.

Jer, telepedj meg a kezem fején, -
Csupán te érintsd, - nem érintlek én.

Az érintésed mily finom, - ilyen
Lehet egy túlvilági szerelem.

És most mesélj, - mondd el, hogy egykoron
Itt ültél te is egy kerti padon.

Magadbaroskadtan és egyedül,
Némán, bénán és tehetetlenül.

Emberként, kit a teste-lelke nyom,
S tudja, nincs szabadító hatalom.

S ím, lepke lettél, szárnyaló, szabad:
Fehér álom, nyugtató gondolat.

Ne nézd, hogy lelkem mézet nem terem,
Egy pillanatig maradj még velem.


És vigasztalj, hogy lepke leszek én,
S lebegek, mint te, valaki kezén,

Ki majd, magába rogyva - egykoron,
Ül itt, mint én most, egy kerti padon.
Reményik Sándor - MI MINDÍG BÚCSÚZUNK (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-01 08:23:50
Mondom néktek: mi mindíg búcsúzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.
Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, -
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindíg búcsúzunk.
Reményik Sándor - Hangszerek (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-01 08:23:21
Van költő, kinek lelke hegedű
És játszik rajt' egy lány,
A hegedűt kis álla alá tartja,
És játszik rajta, ahogy kedve tartja,
Van költő, kinek lelke hegedű
És játszik rajt' egy lány.

Van költő, kinek lelke kürt
És riadót az Idő fúj bele,
És hangját szikla-lelkek verik vissza,
És hangjával egy ország lesz tele,
Van költő, kinek lelke kürt.

S van költő, kinek lelke aeolhárfa,
És nem nyúl hozzá kéz,
Csupán a szél, mely végtelenből jő,
És végtelenbe vész.
Van költő, kinek lelke aeolhárfa.
Ágh István - Óhaj (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-01 08:22:54
Lírai szenvedély híján üres a vers,
szerelem nélküli hasztalan az élet,
magára hagyott kisgyerek sírdogál
bennem, elvesztett játékai végett,
elgurult labdája miatt az egész
földkerekséget kellene megtalálnom,
s kezébe adni újra, hogy ne fájjon
hiánya, s játsszon, játsszunk költeményt.
ÁGH ISTVÁN - Aki az első múzsa volt (Beküldő: VENDÉG)
2015-07-01 08:22:32
Azt sem találom már, akitől érdeklődnék
arról, akiről négy évtizede nem tudok,
akkor írta bizalmasan, hogy a férjétől
elköltözött, mintha rám is tartozna az ügy,
vagy mert a pletykát így akarta megelőzni,
s fokozta még a levéllel a meglepetést,
ahogy a postám ott találtam a kapuban,
mikor még senki sem tudhatta címemet,
éppen az új lakásba költözésünk napján.

Mert egyidősen túl fiatal voltam hozzá,
s asszonyként is maradhattak fönntartásai,
ha választ sem várva eltitkolta a címét,
vártam, hogy majd egy véletlen alkalommal
megkérdezhetem, mi járt az eszében akkor,
talán elfojtott érzelmeit szerette volna
megsejtetni, vagy csak az árvaság görcseit
oldotta szesszel, amit szégyell azóta is?

,,Ezek itt konyakfoltok, ne hidd, hogy most sírok"
mint a semmibe tartó hídroncs, lóg a mondat,
átjutni nem lehet egymáshoz semmiképpen,
csak emlékeim járnak a mennyei pályán,
a feledékenység világegyeteméből
keringve, és a vonzalmak törvénye szerint,
s miként a fényben föllobbanó üstökösök
éjbe vesző tücsökzenévé távolodnak.

Mint egy igazi múzsa kisajátította
időmet, karján ékszerórája mutatta,
hány perc van még mellette az előadásból,
hogy lépteimet járásához igazítva
kísérjem a Zuglóba tartó villamoshoz,
amelyik tizenkét évvel később hazavitt,
de akkor mindig házáig kóboroltam arra,
mint egy bolond, ki szerenáddal éjszakázik.
(saját vers) - Szívünk (Beküldő: RÉKA)
2015-06-30 07:51:36
Szívünk úgy zakatol,
mint a
falióra!!
(saját vers)
(saját vers) - Légy velem (Beküldő: VENDÉG)
2015-06-30 07:51:09
Légy velem,
hogy végre boldog
legyek életben!
(saját vers)
(saját vers) - Szeress (Beküldő: mama)
2015-06-30 07:50:48
Szeress mindig a Párodat,
mindig légy
vele örökre!!
(saját vers)
(saját vers) - Hűséged (Beküldő: mama)
2015-06-30 07:50:26
Hűséged és
őszinteséged
őrizzed meg!
(saját vers)
(saját vers) - Kedvesem (Beküldő: mama)
2015-06-30 07:49:51
Kedvesem egy
igazi férfi
az életben!
IMÁDLAK!
(saját vers)
(saját vers) - Soha ne (Beküldő: mama)
2015-06-30 07:49:29
Soha ne legyen
bánat,
csak mindig
boldogság!!!
(saját vers)
(saját vers) - Illatos (Beküldő: VENDÉG)
2015-06-30 07:48:57
Illatos
virág vagy
Édesem!
(saját vers)
(saját vers) - Ne okoz (Beküldő: mama)
2015-06-30 07:48:28
Ne okoz bánatot,
viszonozzad a forró
szerelmet!
(saját vers)
(saját vers) - Szerelmem (Beküldő: mama)
2015-06-30 07:48:01
Szerelmem,olyan édes,
mint egy
érett gyümölcs!
(saját vers)
(saját vers) - Légy boldog (Beküldő: mama)
2015-06-30 07:47:36
Légy boldog,
vidám,szerelmes
ember!!!
(saját vers)
(saját vers) - Boldogság (Beküldő: mama)
2015-06-30 07:47:15
Boldogság nélkül
szenvedés
az élet!
(saját vers)
(saját vers) - Szerelem (Beküldő: mama)
2015-06-30 07:46:52
Szerelem
nagy boldogságot
hoz!
(saját vers)